A masszázs legtöbbünknek egy kényeztető, relaxációval egybekötött program, ám bizonyos esetekben ennél sokkal fontosabb a szerepe. A gyógymasszázs mondhatni a gyógytorna kiegészítő terápiája. Joggal merülhet fel a kérdés: pontosan mikor van rá szükségünk? A válasz erre tulajdonképpen egyszerű, hiszen akkor kell ezt az eljárást alkalmazni, amikor a kezelőorvos azt előírja. Leggyakrabban különböző izomtónus problémák, nyaki és hátfájdalmak esetén bevett kezelési forma, ám egyes neurológiai betegségek is nagyon jól reagálnak rá.
A gyógymasszázs az egyik legrégebbi terápiás eljárás, mozgásszervi panaszok esetében szinte mindig hatásos. A masszőr által végzett speciális fogások hatására a szervezet jótékony folyamatok megindításával reagál. Ilyen az érintett területek ellazulása, valamint a keringés serkentése is, aminek többek között fájdalomcsillapító, stresszoldó hatása van. Az alkalmazott módszerek esetenként eltérőek lehetnek, tekintve, hogy az eljárás számtalan különféle technikát egyesít. A hosszú távú siker és a gyógytorna hatásainak elősegítése érdekében is fontos, hogy a masszírozás személyre szabott ütemterv alapján történjen. Ennek előfeltétele, hogy a szakember pontosan ismeri azokat a fogásokat, amelyek elősegítik az adott probléma mielőbbi javulását. Éppen emiatt rendkívül fontos, hogy a terápia megkezdését egy alapos konzultáció előzze meg. A gyógymasszőr ennek során felméri a szükséges tennivalókat és pontosan összeállítja a leghatásosabb metódust.
Ugyancsak óriási a jelentősége a kórelőzmény ismeretének, mivel vannak olyan helyzetek, illetve betegségek, amelyek tükrében ellenjavalt a masszázs. Ilyen például a diabétesz vagy a vérzékenység, de egy törés vagy ficam is kizáró ok lehet. Mindenképpen adjunk pontos tájékoztatást az egészségügyi állapotunkról, hiszen azon sok esetben csak rontana egy kezelés. Minden esetben mondjuk le az alkalmat, ha gyengének vagy lázasnak érezzük magunkat, hiszen egy fertőző betegség esetén nemcsak a saját, de mások egészségét is veszélyeztetnénk!